Kezdőoldal Iskolánk Névadónk

Kossuth LajosKossuth Lajos

1802-1894

Monokon született 1802. szeptember 19-én. Apja Kossuth László, anyja Wéber Karolina. A család egyetlen fiúgyermeke, négy lánytestvére van.Szülőháza Monokon

Iskoláit Sátoraljaújhelyen a piaristáknál, Eperjesen az evangélikus kollégiumban, és a Sárospataki Református Kollégiumban végezte kiváló eredménnyel.

Ügyvédi oklevelét 1823-ban kapta meg. 1824?32 között ügyvédi gyakorlatot folytatott szülőföldjén, Zemplén vármegyében.

1832 végén került a pozsonyi országgyűlésre, mint távollevő főrendek képviselője; itt szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat (1832?36), melyben a liberális reformellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát sokszorosított magánlevelek formájában népszerűsítette.

A reformországgyűlés berekesztése után hasonló szellemben szerkesztette a megyegyűlésekről beszámoló Törvényhatósági Tudósításokat (1836?37). Lapját hamarosan betiltották, őt magát 1837-ben letartóztatták és 4 évi fogságra ítélték . Börtönéveit is tevékeny, céltudatos munka jellemezte. Könyveket, íróeszközöket kért, angol nyelvet és közgazdaságtant tanult.

Kiszabadulása után, 1841. januárjától a Pesti Hírlap szerkesztője lett; itt megteremtette a modern magyar politikai újságírást. 1844-ben elhagyta a lapot, ezután a kezdeményezésére alakult Védegylet folyóiratába, a Hetilapba írta cikkeit.

1841-ben kötött házasságot Meszlényi Teréziával. Három gyermekük született: Ferenc, Vilma és Lajos.

Kossuth nagy szerepet játszott abban, hogy 1847-ben megalakult az Ellenzéki Párt, melynek programját lényegében ő fogalmazta meg. Az 1847?48-as országgyűlésen, egy éles választási küzdelem után már Pest megye követeként vett részt, az alsótáblán ő vezette az ellenzéket. Az 1848. februári francia forradalom hírére március 3-án felirati javaslatában az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatását követelte. Döntő szerepe volt abban, hogy az országgyűlés megszavazta a forradalmi átalakulás eredményeit rögzítő törvényeket és a bécsi küldöttség kikényszerítette Bécs hozzájárulását.

Az 1848-49-es forradalom kiemelkedő vezetője a Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett, nevéhez fűződik az önálló magyar pénz (Kossuth-bankó) megteremtése és az ország első költségvetésének összeállítása.

1848. szeptemberében javaslatára választotta meg az országgyűlés a védelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt, ezután nagy sikerű toborzókörutat folytatott az Alföldön. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Kossuthot választotta elnökévé. A szabadságharc további menetében nagy szerepe volt a hadsereg megszervezésében, a nemzeti ellenállás és forradalmi helytállás gazdasági, társadalmi és politikai feltételeinek megteremtésében.

Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuthot pedig kormányzó-elnökké választották.

A világosi fegyverletétel után Kossuth több ezer társával együtt török földre menekült: néhány hónapot a mai Bulgária területén (pl. Vidinben) töltött. 1851-ben Angliába utazott, ahol a tömegek nagy ünneplésben részesítették, ahogy amerikai útja alkalmával is. 1852. nyarán családjával együtt Londonban telepedett le. Az 1859. évi francia?olasz?osztrák háború előkészítése idején megindította a Magyar Légió szervezését.

1861-ben Itáliába költözött. 1865-től ? néhány éves megszakítással ? Torinóban (Turin) élt. 1889-ben a magyar kormány által életbe léptetett intézkedés folytán elvesztette magyar állampolgárságát, ami széles körű felháborodást váltott ki.

Székesfehérvár 1888-ban díszpolgárává választotta, egy küldöttség vitte a díszes oklevelet a Torinóban élő agg Kossuthnak. Azt üzente a fehérváriaknak: ?Oly város közönségétől, amely a haza iránti szeretetben és a haza iránti szent kötelességek teljesítésében nagy szenvedések dacára az ország alapításától fogva mindig az első volt, különösen jól esik a figyelem és a megtiszteltetés.?

1894. márciusában hosszabb betegeskedés után Kossuthot végleg ledöntötte a lábáról az influenza: március 20-án halt meg. Március 30-án indult el Magyarországra a hamvait szállító különvonat; két nap múlva, április 1-jén holttestét a Magyar Nemzeti Múzeumnál ravatalozták fel. Budapesti temetésén hatalmas tömeg jelent meg.

?Az emberi nagyságtüneményi közt, melyeket a történelem felmutatott, lehettek, voltak mások, melyek nagyobb félelem vagy nagyobb csodálat tárgyai voltak. De szeretve saját népétől, úgy, mint ő, nem volt soha senki.?

(Vajda János)

Magyarországon neki van a legtöbb szobra, a települések nagy részén közterület, az országban számos iskola viseli a nevét.

  • Ő az egyetlen külföldi államférfi, akinek szobrot állítottak a Capitoliumban, az Egyesült Államokban.
  • A százforintos bankjegyen és a régi ötforintos érmén Kossuth arcképe látható.
  • Az ő nevét viseli az ország első számú rádióadója, a MR1, a Kossuth Rádió.
  • Az Országház a Kossuth téren áll.
  • Magyarország legrangosabb tudományos és művészeti elismerése a Kossuth-díj.
  • A II. világháború alatt elpusztult budapesti hidak helyett az első (és egy ideig egyetlen) állandó híd a Kossuth híd volt, melyet 1960-ban bontottak el.
  • Ételek is viselik nevét, a Kossuth-kifli, a Kossuth-rostélyos.

 

 

TÁMOP-3.1.4-08/2 TIOP-1.1.1-09

Közép-dunántúli
Regionális Minőségi díj
2008

 

Névnap

Ma 2017. augusztus 22., kedd, Menyhért és Mirjam napja van. Holnap Bence napja lesz.

Keresés

Eseménynaptár

Utolsó hónap augusztus 2017 Következő hónap
H K SZ CS P SZ V
week 31 1 2 3 4 5 6
week 32 7 8 9 10 11 12 13
week 33 14 15 16 17 18 19 20
week 34 21 22 23 24 25 26 27
week 35 28 29 30 31