Kezdőoldal

Kossuth LajosKossuth Lajos

1802-1894

Monokon született 1802. szeptember 19-én. Apja Kossuth László, anyja Wéber Karolina. A család egyetlen fiúgyermeke, négy lánytestvére van.Szülőháza Monokon

Iskoláit Sátoraljaújhelyen a piaristáknál, Eperjesen az evangélikus kollégiumban, és a Sárospataki Református Kollégiumban végezte kiváló eredménnyel.

Ügyvédi oklevelét 1823-ban kapta meg. 1824?32 között ügyvédi gyakorlatot folytatott szülőföldjén, Zemplén vármegyében.

1832 végén került a pozsonyi országgyűlésre, mint távollevő főrendek képviselője; itt szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat (1832?36), melyben a liberális reformellenzéknek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát sokszorosított magánlevelek formájában népszerűsítette.

A reformországgyűlés berekesztése után hasonló szellemben szerkesztette a megyegyűlésekről beszámoló Törvényhatósági Tudósításokat (1836?37). Lapját hamarosan betiltották, őt magát 1837-ben letartóztatták és 4 évi fogságra ítélték . Börtönéveit is tevékeny, céltudatos munka jellemezte. Könyveket, íróeszközöket kért, angol nyelvet és közgazdaságtant tanult.

Kiszabadulása után, 1841. januárjától a Pesti Hírlap szerkesztője lett; itt megteremtette a modern magyar politikai újságírást. 1844-ben elhagyta a lapot, ezután a kezdeményezésére alakult Védegylet folyóiratába, a Hetilapba írta cikkeit.

1841-ben kötött házasságot Meszlényi Teréziával. Három gyermekük született: Ferenc, Vilma és Lajos.

Kossuth nagy szerepet játszott abban, hogy 1847-ben megalakult az Ellenzéki Párt, melynek programját lényegében ő fogalmazta meg. Az 1847?48-as országgyűlésen, egy éles választási küzdelem után már Pest megye követeként vett részt, az alsótáblán ő vezette az ellenzéket. Az 1848. februári francia forradalom hírére március 3-án felirati javaslatában az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatását követelte. Döntő szerepe volt abban, hogy az országgyűlés megszavazta a forradalmi átalakulás eredményeit rögzítő törvényeket és a bécsi küldöttség kikényszerítette Bécs hozzájárulását.

Az 1848-49-es forradalom kiemelkedő vezetője a Batthyány-kormányban pénzügyminiszter lett, nevéhez fűződik az önálló magyar pénz (Kossuth-bankó) megteremtése és az ország első költségvetésének összeállítása.

1848. szeptemberében javaslatára választotta meg az országgyűlés a védelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt, ezután nagy sikerű toborzókörutat folytatott az Alföldön. A Batthyány-kormány lemondásával a végrehajtó hatalom gyakorlása a Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely Kossuthot választotta elnökévé. A szabadságharc további menetében nagy szerepe volt a hadsereg megszervezésében, a nemzeti ellenállás és forradalmi helytállás gazdasági, társadalmi és politikai feltételeinek megteremtésében.

Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuthot pedig kormányzó-elnökké választották.

A világosi fegyverletétel után Kossuth több ezer társával együtt török földre menekült: néhány hónapot a mai Bulgária területén (pl. Vidinben) töltött. 1851-ben Angliába utazott, ahol a tömegek nagy ünneplésben részesítették, ahogy amerikai útja alkalmával is. 1852. nyarán családjával együtt Londonban telepedett le. Az 1859. évi francia?olasz?osztrák háború előkészítése idején megindította a Magyar Légió szervezését.

1861-ben Itáliába költözött. 1865-től ? néhány éves megszakítással ? Torinóban (Turin) élt. 1889-ben a magyar kormány által életbe léptetett intézkedés folytán elvesztette magyar állampolgárságát, ami széles körű felháborodást váltott ki.

Székesfehérvár 1888-ban díszpolgárává választotta, egy küldöttség vitte a díszes oklevelet a Torinóban élő agg Kossuthnak. Azt üzente a fehérváriaknak: ?Oly város közönségétől, amely a haza iránti szeretetben és a haza iránti szent kötelességek teljesítésében nagy szenvedések dacára az ország alapításától fogva mindig az első volt, különösen jól esik a figyelem és a megtiszteltetés.?

1894. márciusában hosszabb betegeskedés után Kossuthot végleg ledöntötte a lábáról az influenza: március 20-án halt meg. Március 30-án indult el Magyarországra a hamvait szállító különvonat; két nap múlva, április 1-jén holttestét a Magyar Nemzeti Múzeumnál ravatalozták fel. Budapesti temetésén hatalmas tömeg jelent meg.

?Az emberi nagyságtüneményi közt, melyeket a történelem felmutatott, lehettek, voltak mások, melyek nagyobb félelem vagy nagyobb csodálat tárgyai voltak. De szeretve saját népétől, úgy, mint ő, nem volt soha senki.?

(Vajda János)

Magyarországon neki van a legtöbb szobra, a települések nagy részén közterület, az országban számos iskola viseli a nevét.

  • Ő az egyetlen külföldi államférfi, akinek szobrot állítottak a Capitoliumban, az Egyesült Államokban.
  • A százforintos bankjegyen és a régi ötforintos érmén Kossuth arcképe látható.
  • Az ő nevét viseli az ország első számú rádióadója, a MR1, a Kossuth Rádió.
  • Az Országház a Kossuth téren áll.
  • Magyarország legrangosabb tudományos és művészeti elismerése a Kossuth-díj.
  • A II. világháború alatt elpusztult budapesti hidak helyett az első (és egy ideig egyetlen) állandó híd a Kossuth híd volt, melyet 1960-ban bontottak el.
  • Ételek is viselik nevét, a Kossuth-kifli, a Kossuth-rostélyos.

 

 

TÁMOP-3.1.4-08/2 TIOP-1.1.1-09

Közép-dunántúli
Regionális Minőségi díj
2008

 

Névnap

Ma 2019. June 17., Monday, Laura, Alida és Alina napja van. Holnap Arnold és Levente napja lesz.

Keresés

Eseménynaptár

Last month June 2019 Next month
M T W T F S S
week 22 1 2
week 23 3 4 5 6 7 8 9
week 24 10 11 12 13 14 15 16
week 25 17 18 19 20 21 22 23
week 26 24 25 26 27 28 29 30